Egy gázzal (földgázzal) ellátott ingatlan gázvezetékei és berendezései alapvetően három részre tagolhatók (1. ábra):
- csatlakozó vezeték,
- fogyasztói vezeték,
- gázfogyasztó készülékek, ezek közös elnevezése „felhasználói berendezések”.

Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. Elhelyezését tekintve lehet földi vezeték vagy szabadon szerelt. Anyagát tekintve célszerűen a földi vezeték polietilén anyagú, míg a szabadon szerelt csak fém (nyomásnak megfelelő réz, rozsdamentes acél vagy acélcső) lehet. A nyomásszabályozó a csatlakozó vezeték tartozéka a kisnyomású ellátástól eltérő (rendszerint középnyomású) rendszereknél, amely a telekhatáron vagy annak közvetlen közelében, telekhatáron belül kerül elhelyezésre. A nyomásszabályozó szerelvény a gázszolgáltató tulajdona, ám védelméről, állagmegóvásáról a felhasználó köteles gondoskodni.

A szerelvény egy túlnyomás ellen védő szelepet (biztonsági gyorszár) is tartalmaz, amelynek szerepe az, hogy ha mégis valamilyen oknál fogva (például a védelem nélküli nyomásszabályozóba csapadékvíz kerül, és ott megfagyva megakadályozza a szabályozó normális működését) nagyobb nyomás kerülne a gázmérő felé húzódó csőszakaszba, akkor az automatikusan lezárja a gázt. Ennek a szerelvénynek (amelynek kezelő szerve általában egy tolóka formájában a készüléken található) az újbóli üzembe helyezésével a gázszolgáltatás helyreállítható. Azonban ha ennek automatikus működését a kezelő tolóka rögzítésével, kikötésével magakadályozzák, akkor nem tud lezárni, és a nagyobb gáznyomás (3-4 bar) akadálytalanul jut be a gázmérőhöz. A csapadék elleni védelem és a gyorszáró szelep működésének szabad biztosítása a legfontosabb (2. ábra), mert ha a csapadék bejut a nyomásszabályozóba, ott megfagyva működésképtelenné teszi azt (3. ábra).

2. ábra: Nyomásszabályozó és gázmérő védőszekrényben

3. ábra: A csapadék elleni védelem hiányában elfagyott nyomásszabályozó

A biztonsági gyorszáró szelep működésének megakadályozása pedig lehetővé teszi, hogy a nagyobb gáznyomás (3-4 bar) bejutva a gázmérőbe azt szétfeszítse, és gázömlést, robbanást okozzon (4. ábra).

4. ábra: Egy csapadék elleni védelem nélkül hagyott, lefagyott és kiiktatott gyorszárú nyomásszabályozó által okozott kár (Az előtérben a kerítés mögött volt egy lakóház. Ami épületet látunk, az az ikerház megmaradt fele.)

Itt jegyezzük meg, hogy a nyomásszabályozó az épületben is – célszerűen a pincében vagy más mellékhelyiségben - elhelyezhető, ha a bemenő nyomás legfeljebb 4 bar, és a szabályozó kétfokozatú. Nyilvánvaló, hogy ez esetben a gázmérő is az épületben helyezkedik el, ezért indokolt a kétfokozatú szabályozó alkalmazása. Az ilyen, belső térben elhelyezett nyomásszabályozók előtti csőszakaszba hőre záró elemet kell beépíteni. Ugyanez vonatkozik a zárt vagy félig zárt kapualjakban elhelyezett nyomásszabályozókra is.

Fontos, hogy ha akár a csatlakozó, akár a fogyasztói vezeték a föld alatt – polietilén-fém alapfali átvezető idommal – lép be az épületbe, akkor a belső, szabadon szerelt szakaszába egy elektromosan szigetelő elemet kell a csővezetékbe beiktatni (1. ábra). Amennyiben a földi vezeték műanyag (célszerűen polietilén), úgy annak fal melletti „felállási” szakaszában, tehát a föld felett kerül beépítésre egy polietilén-fém átmeneti idom (1. ábra). Ez esetben az elektromos potenciál-leválasztást (a földi potenciáltól) a polietilén cső biztosítja, így itt nem kell külön szigetelő közdarabról gondoskodni.

A gázmérő, amely szintén a gázszolgáltató tulajdona – ám állagának megóvása a felhasználó kötelessége - belépő csonkján egy fogyasztói főcsap biztosítja a felhasználói rendszer könnyű kizárását a szolgáltatásból, és teszi lehetővé a gázmérő cseréjét. A gázszolgáltatók többsége ragaszkodik ahhoz, hogy a főcsap – hasonlóan a méretlen gázvezetékbe szerelt egyéb elzáró szerelvényekhez – zárt házas legyen. A gázmérő elhelyezhető épületen kívül és belül. Meggondolandó azonban – tekintettel arra, hogy mechanikai szilárdság szempontjából a rendszer leggyengébb eleme a gázmérő –, hogy középnyomású ellátás esetén az ne az épületen belül legyen elhelyezve. Célszerű ezért, ha mégis épületen belülre kerül a gázmérő, a kockázatot úgy csökkenteni, hogy ilyen esetekben nyomásszabályozóként kétfokozatú nyomásszabályozót szereljenek fel. Nagyközép-nyomású ellátás esetén a gázmérő semmiképpen ne legyen épületen belül elhelyezve.

A fogyasztói vezetékek elhelyezésére vonatkozóan szélesre tárultak a lehetőségek, hisz a DVGW nyomdokán a GMBSZ is lehetővé teszi a „rejtett” szerelést. Hagyományosan falon kívül szabadon szerelve kell a fogyasztói vezetékeket elhelyezni, megfelelő távolságonként a falba erősített csőbilincsekkel rögzítve. Anyaguk csak fém lehet (hagyományosan tompán illesztett és hegesztett acélcső, préskötéses vagy tokos forrasztott rézcső, vagy préskötéses rozsdamentes acélcső.

A már említett rejtett szerelésnek két módja van: falcsatornában, amelynek burkoló léce levehető, vagy elvakolva. Ez esetben bármilyen fémanyagú vezetékről is van szó, azt teljes hosszában korrózió elleni passzív védelemmel kell ellátni. Ez célszerűen lehet a villanyszerelő-iparban széles körben alkalmazott flexibilis műanyagcső is. Ennek szerepe abban van, hogy megvédje a fémcsövet a vakoló anyagban esetleg jelenlévő kötésgyorsító vegyi anyagok korroziv hatásától. Javasolt az így elvakolt vezetékek későbbi nyomon követhetősége érdekében az elvakolt vezeték sarokpontjait, elágazásait és iránytöréseit egy-egy kisméretű kerek villamos elosztódobozba rejteni, amely szintén – annak fedele kivételével – el van vakolva. Megjegyezzük, hogy a vezetékek rejtett szerelését nem mindegyik gázszolgáltató engedélyezi, ezért területenként ebben a kérdésben célszerű a tervezést megelőzően tájékozódni.

A fogyasztói vezetékekhez soroljuk a gázfogyasztó készülékek úgynevezett bekötő csöveit is, amelyek lehetnek hajlékony csövek – a fixen elhelyezett készülékek és a fém fogyasztói vezetékek mechanikailag feszültségmentes összekapcsolása céljából -, és lehetnek hagyományosan fix kötések is, bár ez utóbbit manapság új szereléseknél már kerülni kell. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a hajlékony csőkötések közül az éghető anyagú (gumi vagy műanyag) csövek – bár fémszövettel vannak kívülről burkolva – anyagai idővel elöregszenek, és megrepedezve tömörtelenné válnak. Ezért azokat a gyártómű utasítása szerint időnként (általában 10 évente) le kell cserélni. Sajnos ez hosszú idő, így gyakran feledésbe megy ez a kötelesség.

Tekintettel arra, hogy ezek a műanyag vagy gumi anyagú vezetékek hő hatására is – különösen tűzhelyek közelében – tönkremehetnek, az ilyen kötések elé hőhatásra záró szerelvényt is be kell építeni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a fém anyagú flexibilis bekötő csövekre, amelyek biztonságát a fix fémkötésekkel egyenértékűnek ítéljük. A készülék előtti elzáró szerelvény továbbra is kötelező, ám készülék-elzáróként a gázkonnektor is elfogadott.