A főoldalunkon pár sort már írtunk a mosdó cseréről, de most készítettünk egy kicsit bővebb cikket, és némi leírást, ha otthon szeretne megpróbálkozni egy kis vízszereléssel. 
A mosdó cseréjének a leggyakoribb kiváltó oka, az, hogy beleesik valami pl.: arcszesz, fém borotva, kölni, borotvahab és még sorolhatnám, de inkább nem teszem, ha ezek közül bele esik a mosdó kagylóba, akkor nagy valószínűséggel a mosdó el fog törni! Ilyenkor nem úgy kell elképzelni, hogy csavarostól kiszakad a falból a mosdó, de végül is bármilyen csoda előfordulhat. Hanem a bele eső tárgy csinál egy kb 10-20 Forintos méretű sérülést, ha nem szakad be a porcelán és nincsenek éles sarkak, csak kikagylósodik, azzal még ellehet lenni.
Viszont az a baj a porcelán mosdókkal, hogy kerámia, ami égetve van és folyamatos feszülés van benne, szóval ha keletkezik egy sérülés rajta, kipattan, kitörik, bármi, akkor ha nem is egyből de a porcelán külső behatás nélkül is tovább fog repedni és elkezd, úgynevezett bepókhálósodni, ami koránt sem szép állapot!
Amikor a Tulajdonos úgy dönt, hogy a mosdó megérett a cserére, végül is mindegy, hogy miért, törés vagy csak mert megunta vagy mert szeretne egy újat mert az szebb, a következőkre kell odafigyelni, ha úgy gondolja, hogy megpróbálkozik saját kezűleg a cserével és nem hív e miatt vízvezeték szerelőt!
A mosdóban van egy csaptelep, ha nem fali csapteleppel van szerelve a mosdó, tartozik hozzá még egy szifon is, ami csatlakozik a falban lévő lefolyó csőhöz, vagy falon kívüli szerelés esetén szemmel láthatólag a lefolyó csőhöz!
Pár pontban megpróbálom össze szedni, hogy mire is lesz szükség a szereléshez:
- felmosó vödör a szifon leszereléshez, hogy ne a földön folyjon szét a víz, azért pár rongy sem árt.
- fogok, villáskulcsok
- fűrészlap, a boltokban létező leges legkisebb görgős csővágó
- csavarhúzó, ha gumidugós a leeresztő szelep és a régit szeretné vissza tenni, akkor ott csavarozni kell.
Igény szerint az új mosdó mellé:
- szifon
- csaptelep
- mosdó tartó csavar
Most nézzük pár lépésben a szerelés menetét:
- megpróbáljuk a sarokcsapoknál elzárni a vizet, ha ez nem sikerül, akkor a vízóránál, ha ez sem sikerül akkor szólni kell a gondnoknak, hogy strangot kell zárni, de itt már érdemes egy vízvezeték szerelő segítségét igénybe venni, minden vízzárási próbálkozás után a csaptelepen keresztül ellenőrizzük, hogy sikeres e vízzárás.
- mindig kintről érdemes befelé haladni, így a legelső a szifon leszerelése, a biztonság kedvéért, hogy ne öntsük le magunkat, a már oda készített vödörbe öntsük bele a szifon tartalmát, ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a szifon alját lecsavarjuk. Ha a szifont kézzel nem tudjuk szétcsavarni, használjunk fogót, ha a fogó sem használna, jöhet a fűrészlap és akkor le kell vágni a szifont, a függőleges és a vízszintes részénél is.
- amikor lekerült a szifon jöhetnek a sarokcsapokra felcsavart, csaptelephez menő flexibilis vagy fix száras csaptelep bekötőcső. Ilyenkor jól jönnek a plusz rongyok, mert a víz hiába van lezárva, a függőleges részben a víz benne marad. A csöveket leoldjuk a sarokcsapokról, ja és figyeljünk!!! mert nem elég csak a hideg vizet elzárni, csak abban az esetben, ha a csaptelepünk csak hideg vizes!
- amikor nincs már szifon, se csaptelep bekötve, akkor jó esetben a fal mentén a mosdónak jó mélyen felnyúlunk és keresünk a szélek irányában két rögzítési pontot, azokat addig lazítjuk, míg a csavarok le nem esnek. Ha ezek megvannak, akkor óvatosan meglehet próbálni a mosdót elhúzni a faltól.
Amennyiben a leírtak mind sikerültek, akkor az új mosdónál ugyan ezeket kell megcsinálni csak visszafelé, úgy, hogy építkezünk! És bentről haladunk kifelé, hogy ne legyünk saját magunknak útban.
Vízszerelés Budapest, vízszerelő, gázszerelő
Vízszerelés Budapest, vízszerelő, gázszerelő
vízszerelés Budapesten
A szifon csere előtti állapot, mikor, a Tulajdonos úgy áll neki, hogy nehezen folyik le a víz, és akkor nah, most kitakarítom a szifont! A régi réz vagy bármilyen fém szifonokat 5 év után szinte lehetetlen úgy szétszedni, hogy takarítás után a gyári tömítésekkel cseppmentesen lehessen összerakni! Ennek több okai is lehet, de a leggyakoribb, hogy nagyon vékony anyagból készülnek és mikor az ember kicsit rászorít, akár szabad kézzel megroppan és onnantól csak a szifon csere jöhet szóba!
A műanyag szifonok sokkal jobbak, ott lukadás veszélye nem igazán áll fent, és a duguláselhárító szereket is sokkal jobban viseli! Itt a tömítések pótlása fog fejfájást okozni ha valamelyik tömítés esetleg elért volna!
Minket ezekkel az okokkal szoktak felkeresni, hogy szükségük lenne egy új szifonra, és vízszerelő segítségét kérik:
- Régi a szifon, gyakori a dugulás
- Takarítás miatt szétszedték, de összerakni már nem tudták folyás mentesen
- Kilyukadt, eltört
- Valamit beleejtettek és szeretnék visszakapni, ha régi a szifon, szokták kérni a cserét
Most nézzük még is milyen szifonokat lehet cserélni:
Mosdó szifon csere
Ezt a szifont az egyik legkönnyebb cserélni, de itt is volt már olyan meglepetésben részünk, hogy a kb 10-20 perces munka, több órába fordult át bár ez ritka!
Ahol lehet, ott csőszifont javasolunk, mert abban teljes keresztmetszetben tud áramlani a víz és a kosz. Míg a buraszifonokban sokkal kisebb helyen kell a kosznak és a víznek megfordulnia, ezzel ez a típus sokkal könnyebben fog eldugulni!
Buraszifont csak abban az esetben szerelünk, ha más nem fér el, cserére mind a kettőt szoktuk vinni.
Mosogató szifon csere
Ezt a szifont már kicsit bonyolultabb cserélni, mert itt minden esetben szekrényben van, több víz is van a szifonban, jobban oda kell figyelni, hogy a szifonból a víz egy vödörbe kerüljön, hogy ne ázzon szét a tulajdonos bútora!
Itt még fontosabb, hogy csőszifont használjunk, mert a mosogató szifonba, nagyon sokaknak bele van kötve mosogatógép vagy mosógép, esetleg mind a kettő! Ráadásul a tányérokról, edényekről nagyobb ételmaradékok is letudnak jutni a lefolyóba!
Buraszifont csak abban az esetben szerelünk, ha más nem fér el, cserére mind a kettőt szoktuk vinni.
Zuhanytálca szifon csere
A szifon cserék közül ez a legnehezebb és legbonyolultabb! Ameddig csak lehet a zuhanytálca szifon cserét húzni, addig érdemes! Miért is? Mert ahhoz, hogy egy zuhanytálca szifont ki lehessen cserélni, a tálcán lévő kabint le kell bontani! Kérdéses, hogy a kabin milyen állapotban van, mennyire vannak elrohadva a csavarok! Az oldalfalra felfúrt és felragasztott vezető sín sérülésmentesen lejön e?
Amennyiben a kabint sikerül lefejteni az oldalfalról és a tálcáról, jön az, hogy a zuhanytálca mennyire van beépítve, szilóval mennyire ragasztották oda a csempéhez, vagy csak felületi kenést kapott? A tálca alját kifújták e purhabbal vagy sem. A zuhanytálcának az eleje fel van e falazva, vagy saját anyagából van eleje a kabinnak? Ha csempézve van, akkor a csempézést is le kell bontani!
Szóval mindenki vegye azt figyelembe, hogyha zuhanytálcánál kell szifont cserélni, legyen annyi anyagi tartalék, hogy lehet, komplett zuhanykabin csere lesz belőle, tálcával együtt!
Mosógép szifon csere
Mosógép szifonokból kettő típust különböztetünk meg, falon belülit, és falon kívülit.
A falon kívüli szifon csere, elég egyszerű kicserélni, talán vízszerelőt sem igényel, a munka elvégzése.
A falon belüli szifont, már egy kicsit nehezebb cserélni, ez függ attól is, hogy a burkoló, szabályosan csempézte e fel, és, hogy milyen a szifon típusa!
Kád szifon csere
Itt a pontosabb kifejezés a kádleeresztő garnitúra! Itt a csere nehézségi foka, függ attól, hogy milyen kádról beszélünk, sima kád vagy sarok kád, és, hogy hol helyezkedik el a kádaknál a leeresztő egység.
A kád fel van e falazva, ha fel van, akkor, van e rajta, mágneses csempe vagy műanyag ajtó? Vagy ki kell e bontani. Esetleg, ha acryl kádelőlap van, a kád előtt van e annyi hely, hogy az levehető legyen! Ez leginkább panellakásokban okoz gondot.
vízszerelés Budapesten
vízszerelés Budapesten
Elkezdett folyni a WC tartály, le sem tudja húzni esetleg a víz nem folyik be a WC tartályba?
Még mielőtt vízszerelő szakembert hívna pár praktikát most elárulok Önöknek! Hátha van annyi vállalkozó kedve, hogy vízszerelő nélkül is eltudja hárítani a problémát!
Vízszerelés szempontjából a WC tartály javítás az egyik legegyszerűbb, HA a meghibásodott alkatrészeket be tudja szerezni!
Hiba megállapítása:
Levesszük a WC tartály tetejét, a jobb vagy a bal oldalon található a WC tartályban a betöltő szelep, középen a leeresztő szelep.
Akkor van baj a WC betöltő szeleppel ha pl.: túltölt vagy nagyon lassan tölti a WC tartályt, túltöltést az úgy tudjuk észre venni, hogy a középen lévő leeresztő szelepen átbukik a víz, a WC tartály biztonsági okokból így alkották meg, ha elromlik a betöltő szelep akkor ne a tartály oldalán folyjon ki a víz és a lakást áztassa el a víz, hanem a plusz vizet a túlfolyón keresztül üríti a WC tartály a WC csészébe.
Házilagos javítással ezt a problémát úgy lehet megpróbálni orvosolni, hogy a betöltő szelep úszó golyóját alacsonyabb vízállásra kell beállítani, így a megszokott vízmennyiség kerül a tartályba, de az elzáró mechanizmusra sokkal nagyobb erő fog hatni!
Mindenkinek felhívnám a figyelmét, hogy ez nem minősül javításnak ezzel csak a betöltő szelep cseréjének az idejét lehet elhalasztani!
Lassú betöltés esetén, a betöltő szelep cserére szorul! Lehet próbálkozni a szétszedéssel és az összerakásával de szétszedés után biztos nem sikerül úgy összerakni a szelepet ahogy azt a gyárban összerakták!
Következő hibajelenség mikor a leeresztő szelep elengedi a vizet, ilyenkor azt lehet észre venni, hogy a WC tartály szakaszosan elkezd tölteni még akkor is ha senki nem is használta!
Ilyenkor a leeresztő szelep alján lévő gumi tömítés szokott tönkremenni, első próbának a tömítést le kell venni lemosni letisztítani és fordítva visszatenni, de ezt is csak abban az esetben, ha a gumin nincsen fizikai sérülés!
Meglévő fűtési rendszer korszerűsítése
Meglévő fűtési rendszer korszerűsítése
"Nagy fába vágja az fejszéjét,
ki építkezésre adja fejét !"
saját forrás
Tisztelt vállalkozó kedvű olvasó! Jelen írásban szeretnénk olyan hasznos tanácsokat adni, melyek figyelembe vétele lényegesen lecsökkentheti a fellépő problémákat felújításnál. Összefoglaljuk azon megoldásokat, lehetőségeket, melyekkel a fűtési rendszer korszerűsítésénél találkozhat a befektető. Reméljük a leírtak segítséget adnak, megkönnyítik a választást, lerövidítik az előkészületeket.
Mikor a felújítás szó felmerül, általánosságban a már meglévő rendszer kisebb nagyobb átalakítására gondolhatunk. Azonban az átalakítás akár teljes rendszercserét is jelenthet (beleértve a vezetékhálózat és a berendezések korszerűsítését is).
Mikor a felújítás szó felmerül, általánosságban a már meglévő rendszer kisebb nagyobb átalakítására gondolhatunk. Azonban az átalakítás akár teljes rendszercserét is jelenthet (beleértve a vezetékhálózat és a berendezések korszerűsítését is).
Ezért mikor a fűtési rendszer egészéről beszélünk, érdemes azt részeire bontani, a könnyebb tárgyalhatóság, áttekintés céljából. Így három fő részre lehet osztani, úgy mint:
a fűtő és/vagy hideg-melegvíz termelő (HMV) berendezések (kazán, bojler)
a fűtési vezetékhálózat és kiegészítései (csövek, szigetelések, ezek rögzítése)
egyéb szerelvények, kiegészítők, berendezések (a különböző elzáró-szabályzó szelepek, csapok, termosztátok, szivattyúk, stb.)
A fűtési vezetékhálózat
Általánosságban elmondható, hogy a felújításra váró vezetékhálózat nagyobb részét a fekete-acélcsővel szerelt rendszerek teszik ki. Persze a fekete-cső elnevezés ekkor már nem teljesen helytálló, a rozsdás jelző jobban illik rá. Napjaink korszerű szereléséhez hozzátartozik a réz, mint anyag. Ellenálló, hosszú élettartalmú, jól munkálható. A másik igen jelentős alapanyag a műanyag, és a különböző kombinált, több rétegű technológiával készült csövek. A vascső jelenleg leáldozóban van, szinte csak gázszereléshez alkalmazzák. Fűtéshez csak elvétve használják. Jelen irományomban megpróbálom a különböző csőszerelői-technológiákat rendszerezni.
Fekete-acélcső: Mint már írtam kifutóban lévő technológia. Jellemző rá a körülményes szerelés, a nehézkes alakítás és a rossz kompatibilitás. A jelenleg élő technológiák közül a drágább rendszerekhez tartozik. Nemcsak maga az anyag ára jelentősen magas, hanem a hozzá tartozó szerelési megoldások anyagköltsége is kiemelkedő. Elég, ha a szereléshez szükséges hegesztésre gondolunk. Jelen viszonylatban egy pár palack cseréje (oxigén, disszu-gáz) mérettől függően kb 20-45.000 Ft. Ráadásul a megmunkálási idő is magas, miáltal a költségek tovább nőnek. A másik hátránya, hogy aljzatban, falban nehezen szerelhető (nem is jellemező). Persze vannak előnyei is, azonban ezek szinte csak ipari viszonylatban jelentősek. Anyagtól függően igen magas a nyomásállósága, akár a 12-14 bar állandó nyomást is jól viseli. Ezen kívül remek a hőtűrése, példaképpen a túlnyomásos gőzfűtésekben a 140 C°-ot is remekül bírja. Azonban ezen jellemzők otthoni felhasználásnál nem jelentkeznek.
Rézcső: Bátran mondhatom, hogy jelenleg a legelterjedtebb megoldás. Bár lassan, de biztosan ezen technológia is kiváltásra kerül. A réz jól munkálható, könnyű, a hozzá tartozó szerelési megoldások középárban vannak. Ma már nemcsak fűtés, hanem víz, vagy akár gáz is szerelhető vele. Korrózióálló (hála a réz-oxid tulajdonságainak, és az előkezelésnek). További előnye a magas élettartalma, valamint, hogy aljzatban, falban is szerelhető. Azonban ezen eljárás során kötelező védőcsőben szerelni, szigeteléssel ellátni, mivel a hőtágulás miatt a betonban elfáradna az anyaga, a forrasztások idővel elengednének. A különböző cső-cső, cső-szerelvény kötések lágyforrasztással vagy keményforrasztással készülnek, vagy présfittingek segítségével press-technológiával. Utóbbi előnye a rézszereléshez képest is rövid szerelési idő, valamint az esztétikus kinézet. A különböző felhasználási területekhez igazodva létezik szálas és tekercses (lágy) kivitelben is. A tekercses rézcső pedig akár előre szigetelten is kapható majd minden szakkereskedésben. Összességében elmondható, hogy jól használható technológia.
Műanyag csőrendszerek: Jelenleg a modern technológia egyik vezérhajója. Jellemzői a gyors szerelés, a jó anyagformálhatóság, a jó ellenálló képesség a környezeti hatásokkal szemben. Ezen kívül a legjobb közegellenállási tényezőkkel bír, valamint szinte teljesen korrózióálló. Előnyei főleg padlófűtés-szerelésnél jelentkeznek, ezért a rézcsövet teljesen felváltotta ezen a téren. Szerelése főleg préseléses technológiával történik, de alkalmaznak úgynevezett kulcsos szerelést is. Ennek lényege, hogy a csövet egy oldható, ám mégis erős roppantógyűrűs szorítással fixálják az idomokhoz. Míg a padlófűtéshez a sima egyrétegű csövet alkalmazzák, addig a fűtéshez többrétegű csövet használnak. A padlófűtés kialakításánál érdemes diffúzió-mentes csövet venni, mivel ez nem engedi át az oxigénrészecskéket, miáltal a rendszer nem levegősödik fel újra és újra. Itt is halmozottan igaz, hogy a kezdeti spórolás később megbosszulja magát!
Többrétegű-csőrendszerek: Eljutottunk a legszerteágazóbb típusválasztékkal rendelkező technológiához, amely lényegében a műanyag csőrendszeren alapszik. A turpisság az, hogy a cső több rétegben van képezve, minden rétegnek külön szerepköre van... Általánosságban elmondható, hogy az egyik réteg a szilárdság, ellenállóság miatt fontos (külső réteg), míg a másik a kis ellenállóság, jó hőmérséklettűrés szempontjából fontos (belső réteg). A harmadik réteg általában valamilyen kötőanyag, ragasztó, mely az előbbi két réteget összetartja.
Az egyik legelterjedtebb rendszer az ötrétegü-csőtechnológia, melynek a következőek a rétegei:
- Külső műanyag
- Ragasztó
- Alumínium
- Ragasztó
- Külső műanyag
Ezen rétegek együttesen nagyon jó képességekkel ruházzák fel a csövet. Kiváló ellenállási képesség, formatartó, kis közegellenállóság, gyors szerelés, szinte teljesen korrózióálló, magas hőtűrés, széles alkalmazási-terület. Szerelhető mind présfittinges mind kulcsos idomokkal. Elhelyezhető falban vagy aljzatban (védőcsőben, szigeteléssel). Aljzatban és falban érdemes présfittinges rendszerrel szerelni. Hátrányképpen csupán egyvalamit lehet megemlíteni: -ahány technológia létezik, majd mindegyikhez más présgépbe való úgynevezett préspofa, vagy teljesen más gép kell ! Ezen pofák ára pedig igen borsos, akár a 25-30.000 ft-ot is elérheti A gépek ára pedig még drágább. Ezáltal nagyon kevés az olyan szerelő, amely mindegyik rendszert szereli. Általában egyfajta rendszerre állnak rá. és azt alkalmazzák. Azonban ez a megrendelő szempontjából csak akkor probléma, ha ragaszkodik valamelyik gyártó termékéhez. Ekkor olyan szerelőt kell találnia, aki az adott rendszer idomaihoz megfelelő szerszámmal rendelkezik. Vagy a megrendelő változtat álláspontján és a szerelő által alkalmazott technológiára módosítja elképzelését. Persze a legtöbb kivitelező valahogy megpróbál a megrendelőhöz idomulni és kibérli a megfelelő szerszámot, vagy megvásárolja azt.
Gázvezeték építése rézcsőből préskötéses technikával
Gázvezeték építése rézcsőből préskötéses technikával
Épületen belüli gázvezeték készülhet ma már rézcsôbôl is, mind a hat nagy gázszolgáltató cég szolgáltatási területén. Nagyon jó leírni, kimondani ezt, mert nem is olyan régen ez még nem így volt. Néhány évvel ezelôtt csak az acélcsôvel szerelt gázhálózatokat fogadták el. Igaz, hogy a gázszolgáltatók nem egységesek, mert a gázmérô elôtt is lehet a vezeték rézbôl, de a legtöbb helyen csak a mérô után lehetséges. A szerelés megkezdése elôtt mindenképpen tájékozódni kell a gázszolgáltatóknál a helyi elôírásokról.
Általános ismeretek
A gázvezetékek Magyarországon csak falon kívüli szereléssel építhetôk, így a rézcsôbôl készültek is. Gázvezeték-hálózatok nem készíthetôk lágy rézcsôbôl a biztonság miatt, de nem is lenne célszerű a szabadon szerelt vezetéket ebbôl építeni, mert nem lenne egyenes.
A rézcsövek összekötésére több megoldási lehetôség is létezik, de a gázvezetéknél csak a keményforrasztásos és a présidomos jöhet szóba. A keményforrasztásos csôkötés idôigényes (természetesen lényegesen gyorsabb az acélcsövek hegesztett kötésénél), a présidomos kötési rendszer viszont egyszerű, gyors és biztonságos szerelési megoldást kínál a rézcsövek összekapcsolására.
A rézcsövek általános szerelésérôl és a forrasztásos csôkötésekrôl már elég sok írás jelent meg ennek az újságnak a hasábjain is, de a présidomos kötésekrôl még nem esett szó.
Erre azért is szükség van, mert a présidomos szerelés már engedélyezett a nagy gázszolgáltatók (DDGÁZ, DÉGÁZ, ÉGÁZ, FÔGÁZ, KÖGÁZ, TIGÁZ) szolgáltatási területén.
Természetes kikötésük a gázszolgáltatóknak, hogy csak az végezhet rézcsöves szerelést, akinek van hozzá vizsgája, s a présidomos kötésekhez még egy külön vizsga is szükséges. A két vizsgát egyben is le lehet tenni (a szerzô errôl külön felvilágosítást tud adni).
Ma már több cég is gyárt présidomokat kétféle technológia is létezik. Az egyik technológiai megoldás a tömítés egyik oldalán préseli az idomot, a másik pedig mindkét oldalon. Az ábra jobb oldalán látható a kétoldali préselés, melyet a Viega cég is használ. Az idomok vörösrézbôl készülnek, a menetes csatlakozású átmeneti idomok anyaga vörösöntvény. ezt a technológiát „profipress G” rendszernek nevezik. Ez ideig ez az egyetlen préselési eljárás, melyet gázszereléshez engedélyeztek.
A gázhoz a présidomok külön jelzéssel vannak ellátva , mert az idomban lévô tömítôgyűrű speciális. Ennek a tömítésnek 30 percen keresztül bírnia kell 650 °C hômérsékletet (egy esetleges tűznél), 1 bar nyomás mellett. Magyarországon a présidomos rendszer vakolat alatti szerelése, illetve külsô vezetékként földben történô vezetése tilos.
Fôbb érvek a présidomos szerelési rendszer mellett:
- a gázszereléshez nem kell a munkaterületre menetvágó szerszámot, illetve hegesztôapparátot szállítani,
- rövidebb a szerelési idô, így versenyképessebb lehet a vállalási díj,
- a préseléssel kialakított kötések esetén (a forrasztáshoz viszonyítva) nagyobb a gázvezeték- rendszer merevsége,
- a hideg csôkötési technika következtében nagyobb a biztonság,
- nincs tűzveszély,
- univerzális a présszerszám (vízellátáshoz, fűtéshez stb. is ugyanaz használható),
- anyagmozgatási költségek csökkennek,
- optikailag is tiszta szerelés,
- csökkennek a helyreállítási költségek.
A présidommal történô gázvezeték-hálózat készítése
A présidomos szerelésnél – mint minden más vezetéképítésnél – elôször ki kell jelölni a vezeték nyomvonalát, el kell helyezni a tartóbilincseket, s ezután következhet a csôvezeték építése. A bilincsek lehetôleg mindenütt fémbôl készüljenek, mert a műanyagok nem tartják a vezetéket egy esetleges tűzkárnál. A menynyezetre kerülô bilincsek dűbelei csak fémanyagúak lehetnek, így nem kell félni, hogy a gázhálózat leszakad (tűz esetén). A tartóbilincs és a rézcsô közé gumi- vagy műanyag tömítést kell tenni, mert különben elektrokémiai korrózió alakulhat ki, s a bilincs tönkre fog menni (a réz elektrokémiai potenciálja mindegyik fémbilincsnél magasabb, ezért azok mennek tönkre). A gázvezetékeket nem szabad más vezetékekhez rögzíteni, és azok nem szolgálhatnak más vezetékek tartószerkezeteként.
A vezeték leszabásánál vigyázni kell arra, hogy a csô tengelyére merôleges legyen a vágás. Darabolás után mindig sorjátlanítani kell a csô végét, mert különben a sorja felhasítja a tömítést, és akkor már nem nyújt tökéletes védelmet. A sorjátlanított csôvéget bedugjuk az idomba (vigyázni kell, hogy ne gyűrôdjön a tömítés), majd filctollal megjelöljük az idom szélénél a csövet (bedugási mélység). Erre azért van szükség, mert elôfordulhat, hogy préselés elôtt kissé kicsúszik a csô, s a préselés ezért nem lesz tökéletes.
A kötés elkészítése 4 másodpercet vesz igénybe, és teljesen biztonságos. A 3. ábrán egy karmantyús kötés látható, amelyiknek a bal oldalán már kész a préselés. A hatszögletű benyomás a tömítést rányomja a csôre, így szivárgás nem lehetséges, valamint megakadályozza a csô elfordulását, illetve kicsúszását az idomból.
Az elkészült kötés teljesen biztonságos tömítést ad, melyet a metszet rajzon lehet látni. A préseléshez mindig megfelelô szerszámot kell használni. Van hálózatról és akkumulátorról üzemelô présszerszám is. Az 5. ábra bal oldalán látható a hálózati, a jobb oldalán pedig az akkumulátoros szerszám.
A hálózatról üzemelô szerszámmal 54 mm külsô átmérôig lehet préskötést készíteni (eddig a méretig készülnek gázhoz használható présidomok, különben a szerszámmal 108 mm külsô átmérôig készíthetôk kötések). Az akkumulátoros készülékkel 28 mm külsô átmérôig lehet kötéseket készíteni. Mindkét szerszámban cserélhetôk a pofák a csôméretnek megfelelôen.
A szerelés egyszerűségét egy présidomos kötésekkel készült gázhálózat részletén lehet látni a 6. ábrán.
A vezetékeken ívet hajlítani ugyanúgy kell, mint azt már más rézcsô-szereléseknél megismerhettünk. Vigyázni kell arra, hogy a kemény rézcsövek hajlítását géppel végezzük, mert másképp nem lesz kifogástalan. Falon kívüli szerelésnél esztétikusabb a kisebb ívek használata, ezért célszerűbb a könyök beépítése. A gáznál nem szabad idomot készítenünk a csô anyagából, azaz csak gyárilag készült idomokat szabad használni (tok, karmantyú).
Az elzárószerelvényeket és az oldható kötéseket könnyen hozzáférhetô helyre kell szerelni, valamint elôttük és utánuk tartóbilincset kell elhelyezni, hogy az ezeken történô beavatkozás ne a csôvezetéket terhelje. Az itt leírtakon kívül figyelni kell a gázszolgáltatók helyi elôírásaira is, mert azokban elég sok eltérés található. Végezetül egy szerelô megnyilatkozását ismertetjük, aki a rendszer betanulása után az elsô szerelését végezte: „Soha többé nem fogok másfajta szerelést végezni, mert ennél gyorsabb, egyszerűbb nem létezik.”
Gázvezeték-szerelési munkák, gázellátás
Gázvezeték-szerelési munkák, gázellátás
Gázvezeték-szerelési munkák, gázellátás
Az épületgépész tevékenységek körében a településen belüli gázvezetékekkel kapcsolatban a következő fogalmakkal kell megismerkedni.
Gázátadó állomás
A szállítóvezetékről a gázt az átvevőnek átadja, méri, nyomását csökkenti, szabályozza.
Gázelosztó vezeték
Az a csővezetékrendszer (a hozzátartozó nyomáscsökkentő és -szabályozó berendezésekkel), amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztói telekhatárnál ér véget. Tartályos ellátás esetén a tartály telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő gázvezeték.
Leágazó vezeték
A gázelosztó vezeték azon része, amely az utca hossztengelyével általában közel párhuzamosan földbe fektetett gerincvezeték és a fali, támfali stb. felállás között van. Nem része a leágazó vezetéknek a leágazó idom.
Csatlakozó vezeték
A fogyasztó telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy gázmérő hiányában a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és annak tartozékai. A gázelosztó, a leágazó, valamint a csatlakozó vezeték földben vezetett csövekkel épül.
Fogyasztói nyomásszabályozó
A gázelosztó vezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztói berendezések üzemeltetéséhez szükséges nyomásra csökkenti, és közel állandó értéken tartja.
Gázmérő
Az a hiteles mérőeszköz (tartozékaival együtt), amely az elfogyasztott gázmennyiség mérésére szolgál.
Fogyasztói vezeték
A gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték. Általában alap-, felszálló- és bekötővezetékről beszélünk, de kisebb épületeknél ez nem választható el egyértelműen.
Fogyasztói berendezés
A fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék-elvezető rendszert is.
Gázfogyasztó készülék
Olyan éghető gázzal üzemeltetett készülék, amelyben hőhasznosítás (hőfejlesztés, hőelvonás) céljából gázt tüzelnek el.
Készüléktípusok:
- A típus: az égési levegőt a helyiségből veszi, az égéstermék légterébe jut vissza (pl. gáztűzhely).
- B típus: égési levegőt a helyiségből nyer, az égéstermék kéményen távozik (pl. nagy vízmelegítő).
- C típus: az égési levegőt a szabadból veszi, az égéstermék a szabadba távozik (pl. zárt égésterű, ún. turbós kazán).
Nyomásfokozatok:
- Kisnyomás: a legfeljebb 100 mbar névleges üzemi nyomás (épületen belül).
- Középnyomás: a nagyobb, mint 100 mbar és legfeljebb 4 bar névleges üzemi nyomás.
- Nagyközép-nyomás: a nagyobb, mint 4 és legfeljebb 25 bar névleges üzemi nyomás.
- Nagynyomás: a nagyobb, mint 25 bar névleges üzemi nyomás (települések között).
Gázellátás (épületen, épületben)
A szabadon szerelt gázvezeték vörösréz anyagú, kemény vagy félkemény cső. Réteges korróziójú, csökkentett falvastagságú fűtési rézcső, illetve lágyréz cső nem építhető be. A vezetékek csak falon kívül vagy falszegélyben, szabadon szerelhetők.
A csövek kötései készülhetnek keményforrasztva, vörösréz és vörösöntvény idomokkal, présidomos szereléssel (csak „G”, azaz gázszerelésre alkalmas préskarmantyús idomok és vörösöntvény menetes csatlakozók építhetők be). A beépítés előtt ellenőrizendő a belső gumigyűrű épsége. A megfelelő hosszra szabott csővéget sorjátlanítani kell, nehogy sérüljön a présidom (sárga) tömítése. Különös gonddal kell eljárni a társszakmáknak a kivitelezés során, mert a rézvezeték nem áll jól ellent az építkezés durva hatásainak.
Szereléshez engedély
A szerelést csak a (GKM) EKH által és az illetékes gázszolgáltatónál nyilvántartott, tehát az előírt képesítésekkel és fényképes gázszerelői igazolvánnyal rendelkező szerelő végezheti.
A szabadon szerelt kisnyomású vezetékszakasz réstisztító próbája 1 bar-t legalább 15 percig, a tömörségi próba 1500 mm H20-t legalább 10 percig tart. A réstisztító és tömörségi próbát egyben kell elvégezni. A nyomáspróbát levegővel kell végrehajtani. Illetéktelen személy a vezeték közelében nem tartózkodhat. A nyomáspróba egy házi és egy hatósági próbából áll. A hatósági próbát a gázszolgáltató képviselőjének jelenlétében kell végrehajtani, eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A sikeres nyomáspróba után acélcső esetében haladéktalanul korrózióvédő mázolással kell ellátni a szabadon szerelt vezetéket (műanyag és vörösréz csőnél nem!).
Ha a gázvezeték anyaga S235JR (régi jelöléssel A37/St37) szavatolt minőségű csillapított varrat nélküli acélcső (MSZ 29:1986), akkor hegesztett kötéseket kell készíteni. A hegvarratok nem eshetnek falhüvelybe, elágazásba, csőbilincsbe, illetve tőlük 100 mm-en belül. Réteges korróziójú, illetve bontott cső nem építhető be.
Gázkészülék bekötése
A gázkészülékek bekötése oldható módon hollandis golyóscsappal és pentánálló tömítéssel történik, kender használata tilos. A golyóscsap hollandis végétől a gázszolgáltató által engedélyezett helyen és hosszban flexibilis fémtömlő is megengedett (nem fémszövet burkolatú). A készülék elzárócsapja úgy helyezendő el, hogy a gyors zárást lehetővé tegye! Csak terv szerinti készülékek építhetők be.
Kivitelezés
A kivitelezés során be kell tartani az érvényes biztonságtechnikai előírásokat! A kivitelezés során rendkívüli körülményekkel nem kell számolni. Érintésvédelmi vizsgálatot és jegyzőkönyvet vizsgázott és erre jogosult villamos szakember adhat. (Enélkül gázrendszer nem helyezhető üzembe!) Átadni és átvenni csak a gázhatóság által jóváhagyott terv szerint készre szerelt és az előírt próbákon megfelelt rendszert szabad. A kivitelezőnek a műbizonylatokat, gépkönyveket, jegyzőkönyveket, továbbá a D-tervet át kell adnia.
Ha a nyílászárók utólagos szigeteléssel akár közepes (a = 0,6), vagy műanyag-fém kombinációjú jó (a = 0,3), illetve különleges (a = 0,04) légzárást fognak biztosítani, akkor biztonsági berendezés beépítése feltétlen szükséges! A javasolt berendezés az ablakba építhető higroszabályozású légbevezető elem.
Megfelelő berendezés még az önműködő, hőmérséklet-szabályozott friss levegő automata berendezés, amely gondoskodik a gázkészülék égéséhez szükséges levegőmennyiségről, ugyanakkor energiatakarékos üzemet tesz lehetővé. Ugyancsak megfelelő a befúvóelem berendezés, amely gondoskodik a gázkészülék égéséhez szükséges levegőmennyiségről (kézi beállítást igényel). A szellőzőnyílások eltakarása tilos és életveszélyes! Alkalmazhatóak továbbá a fix, illetve állítható zsaluszerkezetek, rácsok, ha azok biztosítják a levegő-utánpótlást.
Gáz csatlakozó vezetékek elhelyezésének feltételei
Gáz csatlakozó vezetékek elhelyezésének feltételei
Folytatjuk gázszolgáltatói cikksorozatunkat. Hisszük, hogy cikkünk nemcsak a műszaki ellenőröknek és műszaki vezetőknek, de a tervezőknek is hasznos információkkal szolgálhat.
Egy gázzal (földgázzal) ellátott ingatlan gázvezetékei és berendezései alapvetően három részre tagolhatók (1. ábra):
- csatlakozó vezeték,
- fogyasztói vezeték,
- gázfogyasztó készülékek, ezek közös elnevezése „felhasználói berendezések”.
Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. Elhelyezését tekintve lehet földi vezeték vagy szabadon szerelt. Anyagát tekintve célszerűen a földi vezeték polietilén anyagú, míg a szabadon szerelt csak fém (nyomásnak megfelelő réz, rozsdamentes acél vagy acélcső) lehet. A nyomásszabályozó a csatlakozó vezeték tartozéka a kisnyomású ellátástól eltérő (rendszerint középnyomású) rendszereknél, amely a telekhatáron vagy annak közvetlen közelében, telekhatáron belül kerül elhelyezésre. A nyomásszabályozó szerelvény a gázszolgáltató tulajdona, ám védelméről, állagmegóvásáról a felhasználó köteles gondoskodni.
A szerelvény egy túlnyomás ellen védő szelepet (biztonsági gyorszár) is tartalmaz, amelynek szerepe az, hogy ha mégis valamilyen oknál fogva (például a védelem nélküli nyomásszabályozóba csapadékvíz kerül, és ott megfagyva megakadályozza a szabályozó normális működését) nagyobb nyomás kerülne a gázmérő felé húzódó csőszakaszba, akkor az automatikusan lezárja a gázt. Ennek a szerelvénynek (amelynek kezelő szerve általában egy tolóka formájában a készüléken található) az újbóli üzembe helyezésével a gázszolgáltatás helyreállítható. Azonban ha ennek automatikus működését a kezelő tolóka rögzítésével, kikötésével magakadályozzák, akkor nem tud lezárni, és a nagyobb gáznyomás (3-4 bar) akadálytalanul jut be a gázmérőhöz. A csapadék elleni védelem és a gyorszáró szelep működésének szabad biztosítása a legfontosabb (2. ábra), mert ha a csapadék bejut a nyomásszabályozóba, ott megfagyva működésképtelenné teszi azt (3. ábra).
2. ábra: Nyomásszabályozó és gázmérő védőszekrényben
3. ábra: A csapadék elleni védelem hiányában elfagyott nyomásszabályozó
A biztonsági gyorszáró szelep működésének megakadályozása pedig lehetővé teszi, hogy a nagyobb gáznyomás (3-4 bar) bejutva a gázmérőbe azt szétfeszítse, és gázömlést, robbanást okozzon (4. ábra).
4. ábra: Egy csapadék elleni védelem nélkül hagyott, lefagyott és kiiktatott gyorszárú nyomásszabályozó által okozott kár (Az előtérben a kerítés mögött volt egy lakóház. Ami épületet látunk, az az ikerház megmaradt fele.)
Itt jegyezzük meg, hogy a nyomásszabályozó az épületben is – célszerűen a pincében vagy más mellékhelyiségben - elhelyezhető, ha a bemenő nyomás legfeljebb 4 bar, és a szabályozó kétfokozatú. Nyilvánvaló, hogy ez esetben a gázmérő is az épületben helyezkedik el, ezért indokolt a kétfokozatú szabályozó alkalmazása. Az ilyen, belső térben elhelyezett nyomásszabályozók előtti csőszakaszba hőre záró elemet kell beépíteni. Ugyanez vonatkozik a zárt vagy félig zárt kapualjakban elhelyezett nyomásszabályozókra is.
Fontos, hogy ha akár a csatlakozó, akár a fogyasztói vezeték a föld alatt – polietilén-fém alapfali átvezető idommal – lép be az épületbe, akkor a belső, szabadon szerelt szakaszába egy elektromosan szigetelő elemet kell a csővezetékbe beiktatni (1. ábra). Amennyiben a földi vezeték műanyag (célszerűen polietilén), úgy annak fal melletti „felállási” szakaszában, tehát a föld felett kerül beépítésre egy polietilén-fém átmeneti idom (1. ábra). Ez esetben az elektromos potenciál-leválasztást (a földi potenciáltól) a polietilén cső biztosítja, így itt nem kell külön szigetelő közdarabról gondoskodni.
A gázmérő, amely szintén a gázszolgáltató tulajdona – ám állagának megóvása a felhasználó kötelessége - belépő csonkján egy fogyasztói főcsap biztosítja a felhasználói rendszer könnyű kizárását a szolgáltatásból, és teszi lehetővé a gázmérő cseréjét. A gázszolgáltatók többsége ragaszkodik ahhoz, hogy a főcsap – hasonlóan a méretlen gázvezetékbe szerelt egyéb elzáró szerelvényekhez – zárt házas legyen. A gázmérő elhelyezhető épületen kívül és belül. Meggondolandó azonban – tekintettel arra, hogy mechanikai szilárdság szempontjából a rendszer leggyengébb eleme a gázmérő –, hogy középnyomású ellátás esetén az ne az épületen belül legyen elhelyezve. Célszerű ezért, ha mégis épületen belülre kerül a gázmérő, a kockázatot úgy csökkenteni, hogy ilyen esetekben nyomásszabályozóként kétfokozatú nyomásszabályozót szereljenek fel. Nagyközép-nyomású ellátás esetén a gázmérő semmiképpen ne legyen épületen belül elhelyezve.
A fogyasztói vezetékek elhelyezésére vonatkozóan szélesre tárultak a lehetőségek, hisz a DVGW nyomdokán a GMBSZ is lehetővé teszi a „rejtett” szerelést. Hagyományosan falon kívül szabadon szerelve kell a fogyasztói vezetékeket elhelyezni, megfelelő távolságonként a falba erősített csőbilincsekkel rögzítve. Anyaguk csak fém lehet (hagyományosan tompán illesztett és hegesztett acélcső, préskötéses vagy tokos forrasztott rézcső, vagy préskötéses rozsdamentes acélcső.
A már említett rejtett szerelésnek két módja van: falcsatornában, amelynek burkoló léce levehető, vagy elvakolva. Ez esetben bármilyen fémanyagú vezetékről is van szó, azt teljes hosszában korrózió elleni passzív védelemmel kell ellátni. Ez célszerűen lehet a villanyszerelő-iparban széles körben alkalmazott flexibilis műanyagcső is. Ennek szerepe abban van, hogy megvédje a fémcsövet a vakoló anyagban esetleg jelenlévő kötésgyorsító vegyi anyagok korroziv hatásától. Javasolt az így elvakolt vezetékek későbbi nyomon követhetősége érdekében az elvakolt vezeték sarokpontjait, elágazásait és iránytöréseit egy-egy kisméretű kerek villamos elosztódobozba rejteni, amely szintén – annak fedele kivételével – el van vakolva. Megjegyezzük, hogy a vezetékek rejtett szerelését nem mindegyik gázszolgáltató engedélyezi, ezért területenként ebben a kérdésben célszerű a tervezést megelőzően tájékozódni.
A fogyasztói vezetékekhez soroljuk a gázfogyasztó készülékek úgynevezett bekötő csöveit is, amelyek lehetnek hajlékony csövek – a fixen elhelyezett készülékek és a fém fogyasztói vezetékek mechanikailag feszültségmentes összekapcsolása céljából -, és lehetnek hagyományosan fix kötések is, bár ez utóbbit manapság új szereléseknél már kerülni kell. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a hajlékony csőkötések közül az éghető anyagú (gumi vagy műanyag) csövek – bár fémszövettel vannak kívülről burkolva – anyagai idővel elöregszenek, és megrepedezve tömörtelenné válnak. Ezért azokat a gyártómű utasítása szerint időnként (általában 10 évente) le kell cserélni. Sajnos ez hosszú idő, így gyakran feledésbe megy ez a kötelesség.
Tekintettel arra, hogy ezek a műanyag vagy gumi anyagú vezetékek hő hatására is – különösen tűzhelyek közelében – tönkremehetnek, az ilyen kötések elé hőhatásra záró szerelvényt is be kell építeni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a fém anyagú flexibilis bekötő csövekre, amelyek biztonságát a fix fémkötésekkel egyenértékűnek ítéljük. A készülék előtti elzáró szerelvény továbbra is kötelező, ám készülék-elzáróként a gázkonnektor is elfogadott.
KI VÉGEZHET GÁZSZERELŐ TEVÉKENYSÉGET MAGYARORSZÁGON
KI VÉGEZHET GÁZSZERELŐ TEVÉKENYSÉGET MAGYARORSZÁGON
Gázszerelő, illetve gázkészülék-javító (a továbbiakban együtt: gázszerelő) az a személy, aki a földgázellátásról szóló törvény szerinti csatlakozóvezeték- és felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységet folytat, azaz aki a gázvezetékkel és gázkészülékkel kapcsolatos javítási és ellenőrzési feladatokat végzi a fogyasztó ingatlanjának telekhatárán belül. §
Csatlakozóvezeték alatt azt a gázvezetéket értjük, amely a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjed, míg felhasználói berendezésnek minősül a fogyasztói vezeték, továbbá a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. §
A szolgáltatási tevékenység az alábbi résztevékenységeket foglalja magában:
csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása,
felhasználói berendezés létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása,
csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata. §
A fenti három különböző rész-tevékenységcsoport mindegyike eltérő anyagi jogi követelményeknek való megfelelést, valamint – ebből következően – eltérő tartalmú engedélyt igényel.
A gázszerelés a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR’08) a 43 Speciális szakképesítés ágazatba tartozik, melyen belül a 43.2. Épületgépészeti szerelés alágazatba és a 43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés szakágazatba tartozik.
2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei
2.1. A gázszerelői tevékenység megkezdésének anyagi jogi követelményei
Ahogy az 1. pontban is utaltunk rá, a gázszerelői tevékenység anyagi jogi feltételei függnek attól, hogy a gázszerelő milyen résztevékenységeket folytat. Ezért a tevékenység megkezdésének feltételeit ennek megfelelő bontásban tárgyaljuk. §
A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére az alábbiakban megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező gyártója vagy a gyártó által megbízott gázszerelő jogosult.
A csatlakozó és fogyasztói vezeték létesítésére az alábbiakban megjelölt képesítéssel, végzettséggel és az alkalmazott technológiához előírt feltételeknek megfelelő gázszerelő jogosult.
A felsőoktatásról szóló törvény alapján szerzett azonos szakirányú okleveles mérnök (egyetemi szintű) és mérnök (főiskolai szintű) végzettséggel a tevékenységek szintén elláthatók. Az egyetemi és főiskolai szakok megnevezésére lásd a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletet. §
2.1.1. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása résztevékenység megkezdéséhez szükséges képesítés, végzettség
gázvezeték és -készülékszerelő mestervizsga, akár gyakorlati idő nélkül,
épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szak-üzemmérnök és gázfogyasztóberendezés és csőhálózat-szerelő szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő, vagy
épületgépész technikus, gázipari technikus és gázfogyasztó berendezés és csőhálózat-szerelő szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő.
2.1.2. Felhasználói berendezés létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása résztevékenység megkezdéséhez szükséges képesítés, végzettség
gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga vagy gázvezeték és -készülékszerelő mestervizsga, akár gyakorlati idő nélkül,
épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szak-üzemmérnök, és gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő,
épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szak-üzemmérnök, és gázfogyasztó-berendezés és csőhálózat-szerelő szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő,
épületgépész technikus, gázipari technikus, és gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő, vagy
épületgépész technikus, gázipari technikus, és gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő.
2.1.3. Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata résztevékenység megkezdéséhez szükséges képesítés, végzettség
gázvezeték és -készülékszerelő mestervizsga, és gázipari műszaki biztonsági felülvizsgáló szakképesítés, akár gyakorlati idő nélkül,
gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő,
épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázipari szaküzemmérnök, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő, vagy
épületgépész technikus, gázipari technikus, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés, valamint legalább 3 év gyakorlati idő,
a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő (G vagy GO betűjellel kezdődő) tervezői és szakértői jogosultsággal rendelkező szakember, akár gyakorlati idő nélkül.
2.1.4. Továbbképzési kötelezettség
Ha a tevékenységet a fenti végzettség megszerzésétől számított 5 éven túl kívánja megkezdeni a kérelmező, ezt megelőzően – legalább 20 óra időtartamú – továbbképzésen is részt kell vennie. § A továbbképzés kötelező moduljai:
a gázcsatlakozó és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályi változások,
az üzemvitel, karbantartás, műszaki biztonsági ellenőrzés korszerű ismeretanyaga.
A továbbképzési kötelezettséget bármely, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által akkreditált, a gázszerelői továbbképzési programra kiadott programakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény által folytatott képzés elvégzésével teljesíthető. A felnőttképzést folytató, gázszerelő továbbképzést végző intézmények listáját a nemzeti fejlesztési miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztatásul közzéteszi. §
2.2. A gázszerelői tevékenység folytatásának anyagi jogi követelményei
A gázszerelői tevékenység folytatásához a gázszerelőnek 5 évente – legalább 20 óra időtartamú – továbbképzésen kell részt vennie (ez az 5 évig hatályos engedély meghosszabbításának feltétele). § A továbbképzés kötelező moduljai:
a gázcsatlakozó és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályi változások,
az üzemvitel, karbantartás, műszaki biztonsági ellenőrzés korszerű ismeretanyaga.
A továbbképzési kötelezettséget bármely, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által akkreditált, a gázszerelői továbbképzési programra kiadott programakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény által folytatott képzés elvégzésével teljesíthető. A felnőttképzést folytató, gázszerelő továbbképzést végző intézmények listáját az iparügyekért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztatásul közzéteszi. §
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóság
A gázszerelői tevékenység tekintetében
az engedélyt kiadó,
a gázszerelőkről nyilvántartást vezető,
a gázszerelési tevékenységet ellenőrző, valamint
a gázszerelési tevékenység felügyeletét ellátó
hatóságként – a Kormány kijelölése alapján – egyaránt a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága jár el. §
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (gázszerelői engedély kiadása, módosítása és meghosszabbítása iránti eljárás)
A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatásához (gázszerelés, gázkészülék-javítás) a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által kiadott engedély szükséges. §
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek (képesítés és gyakorlat) meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a gázszerelői tevékenység biztonságos folytatását, valamint azt, hogy az azt igénybe vevők minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a gázszerelőkről megfelelő adatok álljanak a hatóság rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
A gázszerelési engedély iránti kérelmet fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani írásban. Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.
A kérelem kötelező tartalmi elemei:
a szolgáltatási tevékenység megnevezése (gázszerelés),
a kérelmező
neve,
ha a kérelmező egyéni vállalkozó, akkor a vállalkozói nyilvántartási száma,
ha a kérelmező munkavállaló, a munkáltató neve,
székhelye,
születési helye, ideje,
anyja neve,
lakcíme (megye, irányítószám, helység, utca, házszám),
értesítési címe,
telefonszáma, elektronikus levélcíme, faxszáma,
meglévő engedély módosítása, meghosszabbítása esetén a gázszerelői igazolvány száma,
a kérelmező nyilatkozata arról, hogy hozzájárul-e adatainak a nyilvántartásba vett gázszerelői jegyzékben, a hatóság információs honlapján, továbbá a kormányzati portálon történő közzétételéhez,
a kérelmező képesítései:
gázvezeték és -készülékszerelő mestervizsga (száma, kelte, a kiállító intézmény megnevezése),
gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga (száma, kelte, a kiállító intézmény megnevezése),
épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázipari szak-üzemmérnök szakképesítés (száma, kelte, a kiállító intézmény megnevezése),
épületgépész technikus, gázipari technikus szakképesítés (száma, kelte, a kiállító intézmény megnevezése),
gázvezeték és -készülékszerelő, gázfogyasztó-berendezés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés (száma, kelte, a kiállító intézmény megnevezése),
gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés (száma, kelte, a kiállító intézmény megnevezése),
egyéb szakmai képzettség (a tevékenységhez kapcsolódó szakképesítések, tanfolyamok, száma, kelte, a kiállító intézmény megnevezése), valamint
a kérelemhez mellékletben csatolt igazolások, minősítések, nyilatkozatok felsorolása.
A formanyomtatvány itt érhető el elektronikus úton letölthető és kitölthető formában: gázszerelők nyilvántartása.
A kérelemhez csatolni kell:
a szakképesítésről szóló bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát,
szakirányú szakmai gyakorlatot igazoló okiratokat,
ha a kérelem az engedély meghosszabbítására irányul vagy a kérelmet a szakképesítés megszerzését öt éven túl terjesztik elő, a gázszerelői továbbképzésen való részvételt igazoló okiratot, valamint
három darab igazolványképet. §
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
Az eljárásban szakhatóságok nem működnek közre.
3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
Az engedélyezési eljárás megindításáról a hatóság a kérelmezőt értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell az adott ügyfajtára irányadó jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá – ha alkalmazásának feltételei fennállnak – arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga. §
Az engedélyezési eljárásra további sajátos követelmények nem vonatkoznak.
3.2.5. Ügyintézési határidő
A kérelmet a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságnak az általános, 30 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia, ezt a határidőt a hatóság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. §
Ha a hatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. §
Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet – külön döntés nélkül is – megilleti a gázszerelői tevékenység megkezdésének és folytatásának joga. §
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
Ha a kérelem, illetve a gázszerelő nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága a kérelmet elutasítja.
Ha a kérelem, illetve a gázszerelő bizonyos feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a hatóság vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad (a hiányzó képesítés és a szakmai gyakorlat tekintetében nincs helye feltételes engedély kiadásának).
Ha a kérelem és a gázszerelő is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a hatóság a gázszerelő engedélyét kiadja. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. §
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
A fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságának az engedélyezési eljárásért – ideértve az engedély módosítása, illetve meghosszabbítása iránti eljárást is – 7 500 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. §
A díjfizetési kötelezettséget
a fizetési számlára történő készpénzfizetés (készpénzutalási megbízás), vagy
a fizetési számlák közötti átutalásra szóló megbízás (átutalási megbízás) útján
a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00282448-00000000 számú fizetési számla javára kell teljesíteni.
A belföldi postautalványon történő, fizetési számla nélküli készpénzátutalás nem alkalmazható. §
Ha az ügyfél a hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját
a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt, az átutalási megbízás, illetve a készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában a hatósági eljárás megnevezésének feltüntetésével fizeti meg, úgy a kérelemben
a készpénz-átutalási megbízáson található azonosító számot, a befizetett díjat és a fizetési megbízás befogadásának időpontját, vagy
a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét, az átutalási megbízással befizetett díj összegét és a fizetési megbízás befogadásának időpontját köteles közölni;
a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmének előterjesztése előtt nem fizeti meg, az illetékes hatóság által kiállított díjbekérő alapján nyolc napon belül köteles a befizetést teljesíteni, a készpénz-átutalási megbízás, illetve az átutalási megbízás közlemény rovatában a hatóság ügyazonosító számának feltüntetésével. §
3.3. A gázszerelő nyilvántartásba vétele
Az engedéllyel rendelkező gázszerelőket a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága az engedély kiadásával egyidejűleg – vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor – közhitelű hatósági nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza
a szolgáltató (gázszerelő) nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (gázszerelés, gázkészülék-javítás),
az engedély, valamint az igazolvány számát és azt, hogy az engedély meddig jogosítja a szolgáltatót gázszerelői tevékenység folytatására, § továbbá
a gázszerelő születésének helyét és időpontját,
a gázszerelő képesítésének megnevezését,
a gázszerelő által végezhető tevékenységek meghatározását, valamint
a gázszerelő hozzájárulása esetén a gázszerelő értesítési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus postacímét. §
A nyilvántartást vezető hatóság a gázszerelők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a gázszerelő nevét és igazolvány számát, valamint a gázszerelő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül a gázszerelő értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme is. gázszerelők nyilvántartása.
A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság köteles külön nyilvántartást vezetni azon szolgáltatókról, amelyek tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását jogerősen megtiltotta. §
3.4. A gázszerelő bejelentési kötelezettsége
A gázszerelők nyilvántartásában szereplő adatokban történt változást a gázszerelő 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságánál. §
A hatóság az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. A változásbejegyzési eljárásért 7 500 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. § A díj megfizetésére a 3.2.6. pontban leírtak irányadóak.
A gázszerelői engedély, illetve igazolvány tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a hatóság a nyilvántartásba történt bejegyzésről, valamint a korábban kiadott engedély és igazolvány visszavonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő gázszerelői engedély és igazolvány kiadásáról egy határozattal dönt, amelynek során az igazgatási szolgáltatási díjat csak egyszer kell megfizetni.
3.5. A gázszerelő tevékenység megszüntetése
Ha a gázszerelő e tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, köteles a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságának 15 napon belül – az igazolvány leadásával egyidejűleg – bejelenteni. A hatóság a bejelentést követően törli a gázszerelőt a nyilvántartásból. §
A tevékenység megszüntetésének bejelentése nem jár díjfizetési kötelezettséggel.
A hatóság emellett hivatalból – nem szankciós jelleggel – törli a nyilvántartásból azt a gázszerelőt,
akinek az engedélye hatálya anélkül járt le, hogy azt meghosszabbította volna, valamint
aki elhalálozik. §
3.6. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
A gázszerelési tevékenység ellenőrzése során a tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a hatóság – hivatalból indított hatósági eljárásban – az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:
szankciós jelleggel törli a nyilvántartásból a gázszerelőt, ha
engedélye kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
jogerős bírósági határozat megállapítása szerint a gázszerelő közreműködött abban, hogy a felhasználó a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést használhasson, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja, a fogyasztói vezetéket engedély nélkül átalakítsa, továbbá a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontsa, gázt szabálytalanul vételezzen, §
a gázszerelő megsértette a gázszerelésre vonatkozó – jogszabályban előírt – szakmai szabályokat,
a földgázelosztó kezdeményezésére indult eljárásban a hatóság azt állapítja meg, hogy a gázszerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az érvényes előírásoknak megfelelően végezte el a gázszerelést. §
A gázszerelő, akinek az engedélyét a Hatóság visszavonta, akkor kaphat új engedélyt, ha
az engedély hatályának lejárta esetén a továbbképzési kötelezettsége teljesítését igazolja,
a jogerős bírósági határozatban megállapított jogszabálysértés esetén az engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év eltelt, és a gázszerelő eleget tett az engedély meghosszabbításához szükséges továbbképzési kötelezettségének. §
3.7. Jogorvoslatok
A fővárosi, illetve megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságának fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a hatóságnál előterjesztett, de a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervének címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. §
Az engedélykérelem elutasítása – ideértve az engedély módosítása, illetve meghosszabbítása iránti kérelem elutasítását is – miatti fellebbezés elbírálásáért 3 750 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni, az egyéb fellebbezésekért általános tételű eljárási illetéket kell illetékbélyegben a kérelmen leróni. §
A díjfizetési kötelezettséget
a fizetési számlára történő készpénzfizetés (készpénzutalási megbízás), vagy
a fizetési számlák közötti átutalásra szóló megbízás (átutalási megbízás) útján
a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00282448-00000000 számú fizetési számla javára kell teljesíteni.
A belföldi postautalványon történő, fizetési számla nélküli készpénzátutalás nem alkalmazható. §
A másodfokú határozatok – és felülvizsgálattal megtámadható végzések – esetében pedig a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt hatóság útján, de a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §
4. A gázszerelő tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatása
A valamely más (EU, EGT) tagállamban letelepedett, ott meghatározott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet jogszerűen folytató személy (a továbbiakban: szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező gázszerelő) gázszerelői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való megkezdése előtt köteles bejelenteni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak. § §
4.1. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás anyagi jogi követelményei
A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező gázszerelő határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége a szakmai képesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények alapján nem korlátozható. §
Ha azonban a letelepedés szerinti tagállamban a gázszerelői tevékenység nem szabályozott szakma, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező gázszerelő a határon átnyúló tevékenységet csak akkor folytathatja, ha a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig folytatott jogszerűen gázszerelői tevékenységet, kivéve, ha a letelepedése szerinti tagállamban a szakma gyakorlására felkészítő, a gázszerelő által elvégzett képzés szabályozott képzésnek minősül. §
A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező gázszerelő a tevékenysége határon átnyúló módon történő folytatásakor a letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához tartozó szakmai címét köteles használni, a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén. Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedése szerinti tagállamban a gázszerelő szakmához nem tartozik szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított idegen nyelvű cím használatával folytathatja. §
Ha a gázszerelési szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított címnek a használatával történik, a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatás igénybe vevőjét tájékoztatni köteles a következő adatokról is:
ha a szolgáltatásnyújtó szerepel cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma vagy az adott nyilvántartásban szereplő azonosító,
ha a szolgáltatásnyújtó tevékenysége a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe,
annak a szakmai szövetségnek vagy hasonló testületnek a megnevezése, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette,
a szolgáltatásnyújtó szakmai címe, vagy ha a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított címe és annak a tagállamnak a megnevezése, amelyben azt megszerezte,
ha a szolgáltatásnyújtó hozzáadottértékadó-köteles tevékenységet folytat, az Európai Tanácsnak a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló irányelve 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hozzáadottértékadó-azonosítószám és
a szolgáltatásnyújtónak a szakmai felelősségére vonatkozó biztosítási fedezettel, valamint egyéb, egyéni vagy kollektív védelemmel kapcsolatos adatai. §
Fővárosiként a tökéletes vízvezeték szerelő Budapest teljes területén elérhető!
Fővárosiként a tökéletes vízvezeték szerelő Budapest teljes területén elérhető!
Fővárosiként a tökéletes vízvezeték szerelő Budapest teljes területén elérhető!
Ha kis hazánk fővárosában élsz, akkor nem vitás, hogy a megbízható vízvezeték szerelő Budapest bármely pontjára riasztható, legalábbis érthető, ha számodra a “tökéletesség” definíciója ezt takarja. Hiszen mi lehet fontosabb a gyors kiszállásnál csőtörés, folyó-locsogó víz esetén?
Vannak munkálatok, amik pazarul előre tervezhetőek, melyekkel lehet kalkulálni, sőt amiknek az elkészítési idejét előre kiválóan meg lehet határozni. De a Murphy-szerű esetek nem jelentkeznek be előre, és nagyon sokszor még csak el sem lehet őket csípni. Persze jó ötlet, ha olykor-olykor átnézeted a vizes blokkjaidat, így ugyanis egy-egy árulkodó jelet azért fel lehet fedezni, de nyilván ennek fényében sem lehet borítékolni az “eseménytelenséget”.
Amikor akut problémával nézel szembe, mondjuk eltörik a kedvenc csapod vagy megállíthatatlanul folyat a WC tartály, akkor nem vitás a gyorsaság aranyat ér. Innentől kezdve a fókusz ott van, a szakember keresgélés során, hogy ki az, aki a főváros teljes területén elérhető, hívható?
A mobilodba érdemes elmentened vizes megmentőd számát, hogy amikor a szükség úgy kívánja még véletlenül se kelljen kutatnod az elérhetősége után. Ha még ott állsz tanácstalanul az otthonod közepén és próbálod fellapozni az arany oldalakat, bízva abban, hogy farkasszemet nézhetsz a legjobb szakival, akkor ki kell ábrándítsunk. Nehéz pusztán nevek és telefonszámok alapján eldönteni ki a megbízható és ki a kevéssé szakértő (utóbbi esetben szépen fogalmaztunk, a kontár kifejezés sem lenne túlzás).
Az ismerőseid véleményére alapozhatsz, nyilván ők csak azok mellett állnak ki, akikről megtapasztalták, hogy megbízhatóak. Minden reklámnál és marketing stratégiánál hatásosabb ajánló a pozitív tapasztalat, mert így a jó hírek önmaguktól terjednek.
A talpraesett vízvezeték szerelő Budapest bármely részére odatalál!
Az internetet is segítségül hívhatod a böngészéshez, így nyugodt körülmények között akadhatsz rá arra a szakemberre, aki a leírások alapján megfelelőnek tűnik és a szó szoros értelmében elérhető, a főváros bármely pontjára hívható. Érdemes szem előtt tartanod, hogy a szakmai tudást nemcsak az iskolapadban szorgoskodott évek mélyíti, hanem a tapasztalat, vagyis a munkával töltött esztendők.
Miért bonyolult a vízszerelés Budapesten?
Miért bonyolult a vízszerelés Budapesten?
Miért bonyolult a vízszerelés Budapesten?
Írásunk címét rögtön helyesbítenünk kell, hiszen noha a vízszerelés Budapesten biztosan bonyodalmasabb lesz, mint a legtöbb vidéki desztináción, igazából ez minden nagyobb városra elmondható. A magyarázat nem túl komplikált, hiszen minél sűrűbb, intenzívebb a vezetékek hálózata, és összefonódások vannak az egyes rendszerek közt, annál nehezebb a problémák orvoslása.
Milyen gyorsan zajlik a vízszerelés Budapesten?
A kérdés trükkös, ugyanis nem pusztán maga a szerelés időigényes tevékenység, de mivel egy fővárosról van szó, rengeteg felesleges percet igénybe vehet a helyszínre jutás is. Természetesen ezzel kalkulálni kell, és lehet is a legtöbb dolognál, viszont a vízszerelés Budapesten nem mindig egy előre tervezhető folyamat. Rengeteg kellemetlen meglepetéssel kell farkasszemet nézni az évek során, hiszen ha az átlagnál kicsit szerencsétlenebbek vagyunk, akár rövid időn belül, rajtunk túlmutató okokból adódóan is megismétlődhet az efféle komplikáció.
Ezek alapján tehát azt állapíthatjuk meg, hogy érdemes egy olyan szakembert választani együttműködésre, akinek nem kell hosszú órákat autózni ahhoz, hogy odaérjen hozzánk, hanem a közvetlen környéken dolgozik.
Hogyan lesz valakiből vízszerelő?
Azt szokták mondani, hogy a jó vízszerelő születik, mert ez tipikusan nem egy könnyen tanulható dolog. Ezzel persze sokan vitára kelnek, hiszen mindent meg lehet tanulni, az ember egy tanulékony lény, ma pedig már rengeteg fantasztikus segédanyag, iskola, képzés, mester él az országban, amelyek segítik az új ismeretek befogadását. Mégis azt lehet mondani, hogy a jó szakember születik.
A jó vízszerelő nem csupán a csövekhez és a vezetékekhez fog érteni, de az empatikus képességei éppúgy kiemelkedőek. Ez alatt azt kell érteni, hogy némileg minden egyes megbízó helyébe bele tudja képzelni magát. Átérzi a helyzet komolyságát, és megpróbál annak tükrében cselekedni. Ez rendszerint a gyorsaságban és a pontos, precíz munkában merül ki.
A jó vízszerelő kimagasló helyismerettel rendelkezik, amely tudást magabiztosan használja fel munkája során. Esetünkben Budapestről van szó, ami kimondottan kényes hely olyan tekintetben, hogy ha gyorsan kell valahová eljutni, bizony nem árt, ha az ember képben van például rövidítések vonatkozásában, de akár a vízrendszerek átlátása tekintetében is.
Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a munka is ugyanolyan, mint a többi. Megbízhatóságot igényel, hiszen ideális esetben nem engedünk be akárkit a lakásunkba. Miért tennénk kivételt a szerelőkkel? Szóval érdemes körültekintően választani, ha szakembert keres!
Olcsó és jó vízszerelő 13. kerület tájékán
Szinte mindegy, hogy a vízszerelő 13. kerület vonzáskörzetében, esetleg máshol található. Ha megkérdezünk egy átlagos lakástulajdonost, hogy milyen szerelőt szeretne, ugyanazt fogja mondani mindenki. A lényeg ugyanis, hogy jó legyen a munkája, ne dolgozzon drágán, elérhető, amikor kell, és gyors is egyben. De hol találni ilyet?
Fontos, hogy a vízszerelő 13. kerület területén lakjon?
Egy szerelő esetében kulcskérdés a gyorsaság, ezt már leszögeztük. Ugyanakkor ezt a kérdést érdemes alaposabban is megvizsgálni, hiszen a gyorsaság nem merül ki a mester felhívása, és a lakásba való megérkezés időintervallumában. Kiemelten fontos a munkájának a gyorsasága is, hiszen hiába ér oda azonnal, mert mondjuk a szomszéd utcában lakik, ha lassan dolgozik. Ezt is érdemes számba venni!
Amennyiben az Ön célja, hogy egy minden tekintetben a megbízható vízszerelő 13. kerület tájékáról kerüljön a hálójába, érdemes a világhálón keresni referenciákat Olyanokat, amelyek egymástól független lakástulajdonosok szájából erednek. Csakis az ilyen, egymáshoz nem kötődő történetek adhatnak hű képet az adott szakember reális teljesítményéről. Ragaszkodjon Ön is a visszajelzések begyűjtéséhez, próbáljon teljes képet kapni a munka minőségéről!
Vannak a fővárosnak olyan részei, ahol a vezetékekkel az átlagosnál gyakrabban vannak gondok. Például vizszerelő Budapest 14.kerület nagyon népszerű, pontosabban fogalmazva gyakran igényelt szolgáltatás. Nézzünk azonban utána a potenciális összefüggéseknek!
Sokan felteszik a kérdést, hogy mitől függ az, hogy bizonyos helyeken soha, máshol viszont kimondottan gyakran van csőtörés, vagy egyéb hasonló gondok. Erre több magyarázat létezik. Hiszen a nyomás erőssége, annak ingadozása, a sok évtizedes csövek állapota, a korábbi karbantartási munkálatok minősége, és még sorolhatnánk mi minden nem hat az eredményre.
A vízszerelő Budapest 14. kerület vonatkozásában keresett szakma. De nem lehet azt mondani, hogy kirívó statisztikákkal rendelkezne a többi városrészhez képest. Amennyiben elmondható, hogy egy kerület új és régi ingatlanokból egyaránt jeleskedik, általában nem drasztikus a csőtörések száma sem.